Espahist

Közösségi média használata a tanulási folyamatban

2019. december 05. 15:51 - szaeszti

A társadalom nagyobb része elítéli a közösségi média használatát, azzal érvelve, hogy értelmetlen, káros, és elveszi az időt a felhasználóktól. Ezek az alkalmazások nyilvánvalóan úgy vannak fejlesztve, hogy a felhasználó minél több időt töltsön a használatával, és minél inkább függéséget okozzon. Emiatt a lakosság csaknem egésze számára a közösségi média alkalmazásai teljesen részei lettek a hétköznapoknak. Használatát könnyíti, hogy csupán rövid, tömör információkat kell befogadnunk, nincs szükség elmélyült gondolkodásra, illetve koncentrált figyelemre. Ez az aspektus elsőként igen negatívan hangzik, viszont a tömör, egyszerű információk nagy segítséget nyújthatnak a tanulási folyamatokban. Nézzük meg ezt egy konkrét példával.

A Facebook az egyik legnépszerűbb közösségi oldal az Instagram mellett. Manapság már az számít kuriózumnak, ha valaki nem rendelkezik Facebook accounttal, így mindenki számára ismeretes, hogyan is néz ki egy profil, hiszen a sajátunkat is létre kell hoznunk, és az ismerőseinket is ez alapján találjuk meg. Nézzük meg például a Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek a profilját (forrás: facebook.com, 2019.12.05.). 

Megtalálható rajta a neve, egy fénykép róla, a munkahelye, születési helye (születési időt is lehetőség van megadni), lakhelye, tanulmányai, párkapcsolati státusza stb., szóval minden lényeges információ, amely már-már megegyező minőségű egy önéletrajzzal. Mindez egyszerűen, gyorsan átlátható, felfogható. A profilnál láthatjuk a felhasználó bejegyzéseit, amelyek kronologikus sorrendben jelennek meg az ún. Idővonalon. Itt a megosztott bejegyzések, életesemények kapnak helyet.

A kérdés egyértelmű, hogy mégis hogyan lehetne ezt felhasználni a tanulási folyamatban? A válasz nagyon egyszerű: a diákoknak, például történelemből, de magyar irodalomból is, rengeteg személy életrajzát, életútját kell megtanulnia. Mivel korunk diákjai elenyésző százaléka nem rendelkezik csak Facebookkal, mindenki számára ismerős a felület és könnyen tájékozódnak az ott található információkból. Így, úgy gondolom, nagyszerűen segíthetné a tanulási folyamatot, ha a diákok egyes történelmi személyiségek Facebook profilját készítenék el. Ezzel megtanulják kiszűrni a lényeges információkat, lényegében csak egy sablont kell kitölteniük, valamint a bejegyzések lehetnek az adott személy életének eseményei. Ezáltal kapnak egy rövid, max. 1-2 oldalas összefoglalót, amelyet bármikor elővehetnek, ha valamit meg akarnak tudni egy személyről (ahogy teszik ezt a mindennapokban is az ismerőseikkel), amit ráadásul ők készítettek el (de meg is oszthatják egymással, mint a ,,valódi" profilokat). Külön izgalmas feladat, ha fényképeket is ugyanúgy beszúrunk, vagy odaillesztjük az adott személy ,,ismerőseit", tehát kortársait, akikkel kapcsolatban volt, ez nagyban hozzájárul az összefüggések megértéséhez.

Ennek megvalósítására elérhetőek az interneten különböző nyomtatható template-ek, például itt, de egy kis kereséssel bármilyen verziót találhatunk, de akár egy kevés belefektetett munkával magunk is könnyen szerkeszthetünk egy minta oldalt, akár elektronikusan is, ahogy például itt (nem saját munka).

Szólj hozzá!

Egy hasznos telefonos alkalmazás

2019. október 31. 15:18 - szaeszti

77058106_2348519881920199_7872153803452055552_n.pngA Google Play Áruházban, illetve az App Store kínálatában szép számmal találhatunk oktatás/tanulástámogató applikációkat, amelyek arra hivatottak, hogy közelebb hozzák a tananyagot a diákokhoz, segítsék a felkészülésüket, esetleg szabadidejükben bővítsék ismereteiket.

Ilyen alkalmazás például a Google Play Áruházban megtalálható „Történelem érettségi gyakorló, középszint" elnevezésű app a JBdev nevű felhasználótól, amely a bejegyzés írásakor 52 véleménnyel 4,7 csillagos értékelést kapott, több, mint tízezer letöltés mellett. 

Az alkalmazás korábbi érettségi feladatsorokból lett összeállítva, és könnyen megoldható módon ültette át a feladatokat egy digitális platformra. 


Az alkalmazás megnyitásakor az alábbi kezdőképernyő jelenik meg a felhasználó számára (1. kép). A „Feladatlap" menüpontra kattintva elindul a feladatsor kitöltése. Az „Útmutató" tájékoztatást nyújt a történelemérettségivel kapcsolatos tudnivalókról és az alkalmazás használatáról. A „Statisztika" a teljesen kitöltött feladatlapok eredményeit tárolja, így nyomon lehet követni a saját fejlődést.

76634280_499387090646360_8626126593481244672_n_1.png A feladatlap megnyitásakor a megjelennek az érettségifeladatok (2. kép). Ezek tetszőleges sorrendben kitölthetők, a képernyő felső részén láthatjuk a feladatszámot, valamint annak pontértékét. Ez alatt jelenik meg a feladatleírás, majd esetlegesen a válaszlehetőségek, illetve a tényleges válaszadásra szolgáló felület. Itt többnyire legördülő listából lehet kiválasztani az általunk helyesnek gondolt választ, azonban ez közel sem egyszerű feladat, hiszen megfelelő disztarktorok kerültek beépítésre. A feladatunk megoldásának helyességét rögtön le is tudjuk ellenőrizni, majd az alkalmazás lepontozza azt (3. kép). A képernyő alsó részén láthatjuk a feladatok számát, illetve a megoldott mennyiséget, valamint a feladatsorban megszerzett pontokat, továbbá az adott feladatban megszerzetteket (2-3. kép).

73342824_476770266518580_1779833807512272896_n_1.png

A feladatok megoldásának végeztével egy „Összesítés" elnevezésű menüpontra érkezünk, amely értelemszerűen összesíti a különböző feladatok megszerezhető és megszerzett pontszámait. Ugyanitt kiválaszhatjuk, hogy újra ki szeretnénk-e tölteni a feladatlapot, vagy egy új vizsgát szeretnénk indítani (1. kép). Ha az új tesztbe szeretnénk belekezdeni, az alkalmazás figyelmeztet, hogy nem áll módunkban később ugyanerre visszatérni (2. kép).

Az alkalmazás nagy előnye, hogy telefonon, akár tömegközlekedésen, szabadidőben lehetőség van a gyakorlásra, ráadásul mindezt már kiadott, hivatalos feladatokkal tehetjük meg. Azonnali eredményt kapunk, illetve nyomonkövethetjük az egyéni fejlődést is. A platform nagyon egyszerűen kezelhető, átlátható, a kis megjelenítési felület ellenére. 

Úgy gondolom, hogy az alkalmazás használata nagyban megkönnyíti az érettségire készülő diákok munkáját, azonban főleg otthoni gyakorlásra, egyéni munkára ajánlanám, hiszen az éles érettségi vizsgát is egyedül kell megoldaniuk, illetve azért sem alkalmas az osztályban való közös munkára, mert nem egyforma feladatlapok jelennek meg az alkalmazás elindításakor.

Összefoglalva ez inkább egy önellenörzéshez használható applikáció, amely kis helyigényű (elfér a zsebben), mégis életszerű, hiteles nehézségű feladatokkal készít fel a középszintű történelem érettségi vizsgára. 

 

Szólj hozzá!

LearningApps

2019. október 31. 14:19 - szaeszti

A LearningApps egy webkettes (web 2.0) alkalmazás, tehát a közösségre épít, a tagok részt vesznek az ötletek megvalósításában, közösen szerkesztik a tartalmat, megosztják saját tudásukat. Az egész lényege két szóban összefoglalható: tartalommegosztás és interaktivitás.

A LearningApps interaktív „appokkal" (magyarra fordítva „építőkockákkal") segíti a tanárok és diákok munkáját. A felhasználók válogathatnak már meglévő, mások által összeállított építőkockák közül, de bárki létrehozhat sajátot is. Ehhez többféle „template" (formátum) közül szemezgethetünk, például párosító, csoportba rendező, idővonal készítő, kvíz és rövid válasz feladattípusok közül, azonban még számos másik is elérhető a weboldalon. 

Ezeket a feladatokat (tankockákat) főként a formatív értékelési szakaszban lehet hatékonyan használni, mivel ezek eredményéről a tanár nem szerez tudomást, valamint a helyes megoldások azonnal elérhetők a diák számára, ezáltal a tanórákon kívül is lehetősége van gyakorlásra, a tisztázatlan kérdések válaszának megtalálására, esetleg újabb tudás megszerzésére. 

Az alkalmazást a feladattípusok sokszínűsége miatt az összes tantárgy összes évfolyamán eredményesen lehet használni, hiszen az építőkocka létrehozásakor a készítő dönt annak tartalmáról. 

Például nagyon hasznos lehet a történelmi ismeretek elsajátításának folyamatában az alkalmazás „Idővonal", illetve „Mi hol van?" típusú template-je. Itt található egy általam elkészített idővonal-feladat, amely nagyon hasznosnak bizonyulhat ahhoz, hogy fejlessze a térbeli gondolkodást. Ebben a tankockában a magyar történelem néhány jelesebb eseményét kell elhelyezni az idővonalon. Néhány kártyán található egy kis „i" betű, amelyre a kurzort helyezve megtalálható egy kis segítség, egyértelműsítés a megoldáshoz.

 

Szólj hozzá!

Google Űrlapok értékeléshez

2019. október 23. 15:51 - szaeszti

A Google szolgáltatásai közül egy újabbat szeretnék bemutatni, amely szintén rendkívül hasznos a tanári mesterséghez, ez pedig a Google Űrlapok (angol nevén Google Forms).

Kétféleképpen hozhatunk létre kvízt:

1. A Google Drive oldalán belépve, a felület közepére jobb egérgombbal kattintva kiválasztjuk a Továbbiak lehetőségnél a Google Űrlapokat.

2. Meglátogatjuk a docs.google.com/forms webhelyet.

Ezek után az új űrlap létrehozására kattintva meg is jelenik az űrlapszerkesztő, azonban még szükség van a tesztként történő beállításra. Ezt a jobb felső menükben található fogaskerék ikonnal jelölt Beállítások menüpontban tehetjük meg. Adhatunk a tesztünknek címet, valamint egy rövid leírást is. Ezek után érdemes nekiállni a feladatok kidolgozásához. Több féle feladattípust használhatunk fel. A népszerű feleletválasztáson, illetve jelölőnégyzeten (ebbe a kategóriába sorolnám a legördülő lista opciót is) túl lehetőség van rövid válasz, valamint hosszabb (bekezdésnyi) válasz típusú kérdéseket is létrehozni. A jelölőnégyzetrács, illetve feleletválasztós rács opciókat is érdemes felhasználni, mivel sok lehetőség rejlik benne (bennük). Ennek segítségével létrehozhatunk például sorbarendezést kérő kérdéseket, párosítást, esetleg igaz-hamis feladatot.

A legtöbb esetben (a szöveges válaszok kivételével) beállíthatjuk a helyes választ, így amennyiben engedélyezzük, a kitöltés után a diákok rögtön értesülhetnek a teszt eredményéről, valamint a helyes válaszokról. Szöveges válaszok esetén adhatunk meg minimum terjedelmet, és annak nem teljesítése esetén egyéni hibaüzenetet. Lehetőség van arra is, hogy „szabályos kifejezés" alapján a rendszer automatikusan javítsa a megadott választ, ehhez csupán minták megadására van szükség. Ezek mellet súlyozhatjuk a különböző feladatokat, aképpen, hogy mekkora pontértéket állítunk be hozzá. 

Ez a videó remekül bemutat további ötleteket és azok megvalósítását, valamint szemlélteti az alkalmazás használatát (angol nyelvű): 

Úgy gonolom, hogy a Google Űrlapok használatának legnagyobb előnye, hogy egyszerűen kezelhető mind a tanár, mind a diák számára, átlátható és (adott esetben) azonnali eredményt ad. A tanár a Válaszok menüpont alatt láthat egy automatikusan létrehozott statisztikát is, amely rendkívül hasznos lehet a tanári értékelés és önreflexió folyamatában.

Mindezek szemléltetésére én is létrehoztam egy tesztet, amely a középkori Magyarország történetével kapcsolatos összefüggések megértését hivatott vizsgálni, főleg a középiskolai tanulók (kb. 10-11. osztály) számára: https://forms.gle/w4NAbWMsJpPiLpcU6 Sok sikert a kitöltéshez! :)

Szólj hozzá!

Google Classroom

2019. október 03. 22:09 - szaeszti

Bevallom, már hallottam a Google Tanterem (Classroom) nevű alkalmazásról, de ideje volt közelebbről is szemügyre venni.

Ez az ingyenes alkalmazás segíti a pedagógus és a diák közötti kommunikáció létrejöttét és fenntartását, a tanár számára segítséget nyújt a feladatok létrehozásában és megszervezésében, valamint a visszajelzésben. Számos előnye van, többek között az, hogy mindenki számára (aki rendelkezik Google fiókkal) hozzáférhető, egyszerű kezelőfelülettel rendelkezik, így átlátható. Környezetbarát, hiszen az adminisztrációs, illetve számonkérési feladatainkhoz nincs szükség papír felhasználására, és ezáltal időt is spórol a felhasználóknak, mivel a számítógépen gyorsabban lehet írni, szükság esetén javítani. Internetkapcsolattal bármilyen eszközről elérhető, így helyet is spórolhatunk vele a táskánkban, ha ezáltal csupán egy tabletre vagy kisebb méretű laptopra van szükségünk a feladataink ellátásához.

Aki szemléletesen szeretne megismerkedni az alkalmazással, ajánlom az alábbi videót: 

A Google tanteremhez csatloható egy Google Drive mappa is. Ez a csoport (osztály) számára elérhető, és lehetőség van arra is, hogy közösen szerkesszék a benne található dokumentumokat (például egy Google Bemutató-ban létrehozott fájlt, amelyben  a diákok közösen összerakhatnak egy prezentációt csoportos feladatként). 

A Naptár funkciót használva előre rögzíthetjük a számonkérések időpontjait, így a diákoknak lehetőségük van időben megtervezni az időbeosztásukat a felkészülésre. 

A Fal nagyon hasonlít a Facebook idővonalára. Mivel Facebook-fiókkal a legtöbben rendelkeznek, így egész biztosan nem fog nehézséget okozni senkinek a Tanterem használata sem. Ezen a felületen kiemelten láthatjuk a sürgős feladatokat, így azok biztosan nem maradnak elfeljtve. A Falra három féle bejegyzést tehetünk közzé: feladatokat, bejegyzéseket, valamint kérdéseket, amelykre a diákok válaszolhatnak.

Úgy vélem, ez az alkalmazás sokkal inkább tanulástámogató, illetve tanulásszervező eszközként használható az oktatási folyamatban. Például bejegyzésekben megoszthatjuk a fontos információkat (mondjuk a történelemdolgozat témaköreit), megjegyzéseket a tananyaghoz, esetleg emlékeztető üzenetet bizonyos feladatok (például tudásfelmérő kvíz kitöltése) elvégzésére. Feladat létrehozásakor több lehetőségünk van pedagógusként: például történelmi esszéfeladatot lehet feladni a hozzátartozó utasításokkal, így nem fordulhat elő, hogy egy tanuló nem jól írta le a feladatot az órán, valamint nincs szükség papír felhasználására sem, ha azt szeretnénk, hogy azt a diákok közvetlenül kapják meg. Létrehozhatunk tesztfeladatot, amelyben ellenőrizhetjük a diákok spanyol nyelvtudását, például behelyettesítéses feladattal, de tehetünk fel dolgozatra való felkészülést segítő mintafeladatokat, gyakorlásokat is. Mivel a diákok is tudnak bejegyzéseket írni, így feltudják tenni az esetleges kérdéseiket, akár a tananyaggal, akár az óra menetével kapcsolatban.

Az alkalmazás nagy előnye, hogy az osztály összes tagja látja a bejegyzéseket, feladatokat, határidőket, akkor is, ha nem tudott részt venni az órán, így sokkal könnyebb pótolni az elmaradásokat, illetve nem a társak (sokszor téves) félinformációira kell alapozni a felzárkózást. A tanár munkáját is megkönnyíti, hiszen mindenki számára  tisztázott, hogy mik a feladatok kritériumai, és hogy mi hangzott el, vagy mi nem a tanórán. 

Hátrányként a Google fiók szükségességét tudnám megemlíteni: a használatához mindenképpen szükség van rá, hiszen mindenkinek részt kell vennie ebben a digitális közösségben ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni, és ha már csak egy valaki akad, aki nem tud hozzá csatlakozni, már nincs lehetőség kiaknázni a használat előnyeit. Ez a nagyobb diákoknál nem gondolom, hogy problémát jelentene, viszont az általános iskolában előfordulhat: ez esetben a szülők segítségét van lehetőség igénybe venni, és az ő fiókjukon belül használni, vagy megkérni őket, hogy segítsenek gyermeküknek egy fiók létrehozásában és kezelésében. 

Felmerülhet a kérdés, hogyha úgyis minden felkerül erre a felületre, akkor miért figyelne a diák az órán? Ezt véleményem szerint úgy a legegyszerűbb kiküszöbölni, ha nem kerül fel minden: a tanagyag csupán vázlatosan, esetlegesen ajánlott olvasmányokkal ellátva lenne közzé téve, és az alkalmazást főleg a tanulás támogatásának eszközeként lehetne igénybe venni, így téve elkerülhetetlenné az egyéni munkát, energiabefektetést.

Szólj hozzá!

A 21. századi készségek

2019. szeptember 26. 00:32 - szaeszti

A 21. századi embernek szinte csecsemőkora óta része az életének a digitális világ: a TV, a mobiltelefon és az okoseszközök egyre csak szélesedő választéke egyre mélyebb bepillantást enged egyre több embernek a digitális kultúrába.

21. századi készségeknek nevezik a digitális kompetenciá(ka)t, amelyek a következők: az együttműködés és a kommunikáció, a digitális tartalomgyártás, a biztonság, a problémamegoldás, valamint az információ és adatértelmezési készség.

magyarulis.png

Kép forrása: digitalskills.hu

De mit is jelentenek ezek a hangaztos kifejezések?

Kommunikáció és együttműködés:

Az manapság már a legtöbbek számára ismerős, hogy a legeredményesebb a csapatmunka: az ember eredendően társas lény, szüksége van embertársira és a velük való kommunikációra. Ennek a kommunikációnak azonban effektívnek, működőképesnek kell lennie.í „[...] fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban." - írja a NAT digitális kompetenciákra vonatkozó része. Ez alapján a digitális készségek fejlesztésének egyik leghatékonyabb módja a közösségben való működés, ennek alapja pedig a digitális kommunkációs eszközök ismerete: email küldés-fogadás, hálózati eszközökben való jártasság. Az együttműködő hálózatépítés lehet a kulcsa a digitális világ inkluzív és pozitív hangulatú létének fenntartásához.

Információ és adatértelmezési készség:

Az analfabetizmus rendkívül nagymértékű csökkenésével (Magyarországon szinte teljes megszűnésével) sajnos még nem mondhatunk búcsút az ún. funkcionális analfabetizmusnak. Ez azt jelenti, hogy habár az egyén el tudja olvasni a leírtakat, azokat nem képes teljes körűen értelmezni. Ennek a visszaszorítását/javítását is segítheti a 21. századi képességek fejlesztése. „A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ el állítását, bemutatását és megértését el segít eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés [...]". - írja a NAT. 

Digitális tartalomgyártás:

Mindenki, aki részt vesz a digitális világban, hozzájárul a tartalma módosításához. Ennek eszközei többek között a szövegszerkesztő, adatbáziskezelő, táblázatkezelő számítógépes alkalmazások. Az információ megosztásával digitális tartalomgyártókká válunk, legyen szó tényanyagok megosztásáról, személyes blogokról, szakmai oldalakról: mind részét képezik egy nagy egésznek, amelyet nevezhetünk digitális világnak.

Biztonság:

A felhasználónak (vagy akár digitális polgároknak) nem csupán a saját biztonságukra kell ügyelniük, többek között az elért információ hitelességének felismerésére, hanem mások biztonságára is. Ezalatt érthetjük a szerzői jogok védelmét, a licenszek „világát", de az elektronikus világban használatos etikai irányelvek használatát is.

Problémamegoldás:

A problémamegoldás manapság az egyik leggyakrabban hangoztatott kompetencia, hiszen véleményem szerint a többség ebben a leggyengébb. Mindez magába foglalja az információk hitelességének ellenőrzési eszközeit, az internetes szolgáltatókon keresztüli keresést, valamint a megszerzett információk tárolása. Nagyban hozzájárul a kreativitás és az innovatív ötletek fejlődéséhez és megvalósításához. Úgy gondolom, ez az egyik legjobban hasznosítható kompetencia, amelynek az élet minden területén igen nagy létjogosultsága van, legyen az tanulás, munka, vagy szabadidő.

A digitális komptenciák alkalmazása az oktatásban:

Véleményem szerint a spanyol nyelv tanulása és tanítása leginkább a kommunikációt és együttműködést, valamint az információ és adatértelmezési készséget tudja fejleszteni. A különböző társalgási feladatok, dialógusok, viták, akár olvasott, hallott, vagy valóban eljátszott formában, mind rendkívül hasznosak lehetnek. Adott esetben az idegen szavakat és kifejezéseket alkalmas lehet digitális úton megkeresni, és azok jelentését elsajátítani, hiszen a jelentések sokkal szemléletesebben megérthetők anyanyelvi beszélők által bemutatva.

A történelem oktatása során a kommunikáció és együttműködés, az információ- és adatértelmezési készség, valamint a problémamegoldás fejlesztése is kiemelt figyelmet kaphat. Ebben az esetben is lehetőség van csoportos, esetleg páros feladatokra (például egy adott történelmi esemény eljátszása egy rövidfilmben), projektmunkákra (például egy nagyobb témát felölelő prezentáció készítése). Az információ hitelessége a történettudományban egy kulcsfontosságú szempont, mivel minden megállapítást csak források által alátámasztva fogad el a tudományág. A forráselemzés kiválóan fejlesztheti a tanulók komplex ismereteit (például az összefüggések megértését), valamint a kritikai gondolkodását. Mivel a források nagy része megtalálható az interneten, így azok megkeresése, hitelességének ellenőrzése, értemezése és feldolgozása, továbbá a forráskritika alkalmazása mind hozzájárulnak a digitális kompetenciák fejlődéséhez.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása