A 21. századi embernek szinte csecsemőkora óta része az életének a digitális világ: a TV, a mobiltelefon és az okoseszközök egyre csak szélesedő választéke egyre mélyebb bepillantást enged egyre több embernek a digitális kultúrába.

21. századi készségeknek nevezik a digitális kompetenciá(ka)t, amelyek a következők: az együttműködés és a kommunikáció, a digitális tartalomgyártás, a biztonság, a problémamegoldás, valamint az információ és adatértelmezési készség.

Kép forrása: digitalskills.hu

De mit is jelentenek ezek a hangaztos kifejezések?

Kommunikáció és együttműködés:

Az manapság már a legtöbbek számára ismerős, hogy a legeredményesebb a csapatmunka: az ember eredendően társas lény, szüksége van embertársira és a velük való kommunikációra. Ennek a kommunikációnak azonban effektívnek, működőképesnek kell lennie.í „[...] fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban." - írja a NAT digitális kompetenciákra vonatkozó része. Ez alapján a digitális készségek fejlesztésének egyik leghatékonyabb módja a közösségben való működés, ennek alapja pedig a digitális kommunkációs eszközök ismerete: email küldés-fogadás, hálózati eszközökben való jártasság. Az együttműködő hálózatépítés lehet a kulcsa a digitális világ inkluzív és pozitív hangulatú létének fenntartásához.

Információ és adatértelmezési készség:

Az analfabetizmus rendkívül nagymértékű csökkenésével (Magyarországon szinte teljes megszűnésével) sajnos még nem mondhatunk búcsút az ún. funkcionális analfabetizmusnak. Ez azt jelenti, hogy habár az egyén el tudja olvasni a leírtakat, azokat nem képes teljes körűen értelmezni. Ennek a visszaszorítását/javítását is segítheti a 21. századi képességek fejlesztése. „A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ el állítását, bemutatását és megértését el segít eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés [...]". - írja a NAT. 

Digitális tartalomgyártás:

Mindenki, aki részt vesz a digitális világban, hozzájárul a tartalma módosításához. Ennek eszközei többek között a szövegszerkesztő, adatbáziskezelő, táblázatkezelő számítógépes alkalmazások. Az információ megosztásával digitális tartalomgyártókká válunk, legyen szó tényanyagok megosztásáról, személyes blogokról, szakmai oldalakról: mind részét képezik egy nagy egésznek, amelyet nevezhetünk digitális világnak.

Biztonság:

A felhasználónak (vagy akár digitális polgároknak) nem csupán a saját biztonságukra kell ügyelniük, többek között az elért információ hitelességének felismerésére, hanem mások biztonságára is. Ezalatt érthetjük a szerzői jogok védelmét, a licenszek „világát", de az elektronikus világban használatos etikai irányelvek használatát is.

Problémamegoldás:

A problémamegoldás manapság az egyik leggyakrabban hangoztatott kompetencia, hiszen véleményem szerint a többség ebben a leggyengébb. Mindez magába foglalja az információk hitelességének ellenőrzési eszközeit, az internetes szolgáltatókon keresztüli keresést, valamint a megszerzett információk tárolása. Nagyban hozzájárul a kreativitás és az innovatív ötletek fejlődéséhez és megvalósításához. Úgy gondolom, ez az egyik legjobban hasznosítható kompetencia, amelynek az élet minden területén igen nagy létjogosultsága van, legyen az tanulás, munka, vagy szabadidő.

A digitális komptenciák alkalmazása az oktatásban:

Véleményem szerint a spanyol nyelv tanulása és tanítása leginkább a kommunikációt és együttműködést, valamint az információ és adatértelmezési készséget tudja fejleszteni. A különböző társalgási feladatok, dialógusok, viták, akár olvasott, hallott, vagy valóban eljátszott formában, mind rendkívül hasznosak lehetnek. Adott esetben az idegen szavakat és kifejezéseket alkalmas lehet digitális úton megkeresni, és azok jelentését elsajátítani, hiszen a jelentések sokkal szemléletesebben megérthetők anyanyelvi beszélők által bemutatva.

A történelem oktatása során a kommunikáció és együttműködés, az információ- és adatértelmezési készség, valamint a problémamegoldás fejlesztése is kiemelt figyelmet kaphat. Ebben az esetben is lehetőség van csoportos, esetleg páros feladatokra (például egy adott történelmi esemény eljátszása egy rövidfilmben), projektmunkákra (például egy nagyobb témát felölelő prezentáció készítése). Az információ hitelessége a történettudományban egy kulcsfontosságú szempont, mivel minden megállapítást csak források által alátámasztva fogad el a tudományág. A forráselemzés kiválóan fejlesztheti a tanulók komplex ismereteit (például az összefüggések megértését), valamint a kritikai gondolkodását. Mivel a források nagy része megtalálható az interneten, így azok megkeresése, hitelességének ellenőrzése, értemezése és feldolgozása, továbbá a forráskritika alkalmazása mind hozzájárulnak a digitális kompetenciák fejlődéséhez.